2013. szeptember 29., vasárnap

Cserhát cserepek

Kinn és benn,
kép és csend,
zöld és kék
békesség.


Lelkem időtlensége,
testem jelmezében,
magányom burkában,
vajon mit érez?


Bornak hordó íze,
torta galagonya dísze,
számba vett morzsák,
élvezet.


Ablak homályában,
erdő-mező lánya,
bogyókból kavar
ételt vacsorára.


Birsalma, kökény, galagonya,
sárga, kék, piros színek sora,
őszi színorgia.


A cserepek után a teljesség élményét itt találjátok.


2013. szeptember 27., péntek

Mire gondol a lány?


“Bennem a megtörtént és ami megtörténhetett volna – együtt adják a jelenvalót.” 

Makoveczi bölcs gondolatok futkorásznak a fejemben és azon töprengek, bennem miért is nem tudnak egységet alkotni, miért lógnak ki a sorból a meg nem történtek, miért akarják a megtörtént dolgok rendjét felborítani? Nehezen viselem a kudarcot, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy elképzeltem?  Asztalra csaptam, nem szaporítom sorukat, erőfölénybe helyezem a történéseket, ha labdaadogatóként partra állítanak, még labdaszedőnek jó lehetek. Teszek egy időutazással egybekötött gasztro túrát a Cserhátban és igyekszem valahol a hegyekben felejteni  "mi lett volna ha..." batyumat. Nem ér megtalálni és utánam hozni!;-)


2013. szeptember 20., péntek

...hogy neked is színes és kerek legyen!


Mit szeretek bennük? Nincs lehetetlen a tizenöt centi átmérőben. A legnagyobb tökéletességet és egységet hozhatom létre kicsibe... és tovább megyek, ha ebben a léptékben működik, akkor nagyobban miért ne! Felhasználhatom hozzá a legutolsó fecniket, a cérnabogokat, mondhatni a szemetesem tartalmát, nincs pazarlás, minden szelet a helyére kerül. Nyilván önterápia, de ki nem vágyik olyan munkára, ami feltölti és nem lemeríti az aksiját. Aztán ott vannak a színek, amivel a hangulatokat fokozhatom, csodálatos utazás a palettán. Magamnak is pozitív élmény,  tudomásom szerint nem tudok rajzolni, aztán kiderül mégis;-)

Játszatok velem! Nem kérek cserébe sokat, mint egy saját készítésű természeti/hangulati fotót. A nyertes BONBON elkészítésekor ez lesz inspirációm  forrása.
Vigyétek hírét a játéknak és írjátok meg nekem kommentben: milyen ma a hangulatotok?
Fotóitokat ide várom: colette.color@gmail.com 

A játék menetét a COLETTECOLOR oldalon követheted.

2013. szeptember 18., szerda

Mi is ennek a blognak a címe?

... minden, ami színes és kerek. Akkor jöjjenek   releváns idevágó/egybevágó alkotások.








2013. szeptember 16., hétfő

Bartókos kisdiák...

...lett Misi. Következetesnek nem vagyok mondható, mert három gyerekből az első hétévesen, a második hatévesen, a harmadik ismét hétévesen került a padok közé. Mindvégig azt vallottam, hogy a gyerek hétévesen érik meg az iskolára, és itt elsősorban nem az eszére gondolok. Misi matek tudása nagyjából egy második év véginek megfelelő, de érzelmileg most érzem iskola érettnek. És arról általában senki nem beszél, hogy az anyának is fel kell nőni a feladathoz, negyvenhárom évesen, harmadik gyerekkel nekem ez nem volt könnyű. Most úgy érzem reggel mindketten szorongás mentesen indulunk és ez már fél siker, a  másik felét odabízom a tanítókra, nem tehetünk  többet, a ma sokak által és sokat szapult változó iskolai rendszerben, mint bízni. Nekem egy évvel ezelőtt voltak olyan gondolataim, hogy Misi nem fog iskolába járni, szerencsére elmúlt, mint ahogy minden szélsőséget hozza, majd viszi a szél az életemből. Rátaláltunk egy nagy múltú, családias iskolára, ahol az énektanár nénit az első zeneovi foglalkozás után mindketten szívünkbe zártuk. Mert ebben az iskolába úgy kerültünk, hogy egy évvel ezelőtt heti egyszer zenei foglalkozásokra jártunk, majd félévkor meghallgatás során dőlt el, hogy kik fognak szeptembertől az első osztályban kezdeni. Gyakorlatilag a gyerekek a tanítójukkal egyetemben mind ismerték már egymást, leírhatatlan könnyebbség volt ez nekünk szülőknek. 


Szerencsére az első évnek a felszerelése nem rakott ránk túl nagy anyagi terhet. A tankönyveket ingyen kaptuk, az önkormányzat ceruzákkal, színesekkel és füzetekkel toldotta meg. Bátyáitól két teljesen épnek mondható iskolatáska is akadt, egyedül tolltartót nem találtam a szájízemnek megfelelőt, így aztán megvarrtam, ahogy a nagyoknak is annak idején.







Hello ősz!




2013. szeptember 9., hétfő

Viszlát nyár!

A hétvégébe próbáltunk beletuszkolni egy két hetes nyaralást - ami idén kimaradt - rövid pontokba szedve. Tömény, fárasztó, de tartalmasra sikeredett. Egyetlen problémám volt, sehol sem tudtam változatos, fantáziadús, színes vega/vegán kajához jutni Csopak- Balatonfüred- Tihany háromszögbe, mert nem vettem a fáradtságot előkutakodásra, spontán nem jött szembe egy ilyen hely sem. Legközelebbre szívesen várok javaslatokat "vegán-balcsi" jeligére.








2013. szeptember 1., vasárnap

Kölcsön főzés visszajár!

A két blog rosszabb, mint az egy. Az is komoly fejtörést tud okozni, hogy egy-egy élmény/téma hová is tartozik? Nem tudom eldönteni a mai napról sem ami színes és kerek is volt egyben, ráadásul nagyon is benne voltam, ez most colettecolor?;-) Zöld múzsának meg kevés, mert nem lesz recept... most még nem.

Marad a közlésvágy ezen a felületen, mert félek, ha éjfélig nem küldöm ki frissiben az éterbe, bennem reked a nyár legfelejthetetlenebb ( ...atya ég, de hosszú ez a szó!... ) élménye. Sajnálhatnám és ti is.

A lényeg ... mert 24 perc van még a napból ... a Zöld Múzsában Panka mellett egy nagyon kedves barátomnak köszönhetem a rendezvény sikerét ( a családomat sem felejtem ki a felsorolásból, ők "testvéri kötelességből" támogatnak mindenben, amiben tudnak ), akit a  konyhában ismeretem meg és azóta is ez kapcsolatunk színtere. Bálint sokat segített a Zöld múzsa második felvonásában, így nem volt kérdés, a kölcsön főzés részemről visszajár. Ötödik alkalommal nevezett cégének ( Audi Hungaria Győr )  főzőnapján a free style kategóriában vega ételköltménnyel. Szívesen álltam be mellé csapattagnak, konyhalánynak egy jó vörösboros cukkinipörkölthöz, ahol együtt élhettük át a főzés szeretet nyelvét, mert főzni jó, csapatban még jobb! És ami együttműködésünket koronázta, besöpörtük a zsűri elismerő pillantásai után az emeletes tortát, ajándékokat konfetti záporesővel a nyakunkban, "világbajnok" lett a főzőversenyen a vörösboros cukkinipörkölt ehető tányéron, padlizsánkrémmel és kecskesajtos masszával töltött parázson sült krumplikkal,  friss rozmaringággal és retekcsírával körítve. Bánhatja aki nem kóstolta, de annyit ígérhetünk, teremtünk alkalmat az újrázásra! Hamarosan. 





Lehet e ennél szebb élménnyel koronázni ezt a főzőcskézős nyarat? Ölelek mindenkit, aki velem volt  ma és osztozott a munka, öröm részleteiben! Háromszoros hurrá a Vega Plus csapatának!