Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt egy elnyűtt indiai kendő. Ez a kendő a szelek szárnyán elindult világgá. Libbent erre, libbent arra, egyszer csak szembe találta magát egy piros fagolyóval. Azt kérdezi a golyó:
- Hová repülsz kendő koma?
- Repülök világgá!
- Ha összetekerednél egy hengerré, akkor gurulhatnánk együtt.
A kendő engedelmesen összetekeredett, így a földön gurultak tovább.
Gurultak, gurultak, majd szembetalálkoztak egy fonalgombolyaggal.
- Hová gurultok golyó koma?
- Gurulunk világgá!
- Veletek gurulok én is.
Gurultak, gurultak, majd megállította őket egy varrótű.
- Hová gurultok gombolyag koma?
- Gurulunk világgá!
- Veletek gurulhatok én is?!
Beleszúródott az anyaghengerbe és gurultak tovább, míg nem találkoztak egy egész sereg nemezgolyóval.
- Hová gurultok tű koma?
- Gurulunk világgá!
Jó szorosan megfogták egymás kezét és ezután együtt gurultak. Gurultak, gurultak, cérnákba tekergőzve, gyöngyökbe hempergőzve... gurultak, gurultak, míg nyaklánc nem lett belőlük:-))) ... aki nem hiszi, járjon utána ... ( ITT )
2 megjegyzés:
Ez a minden szempontbóli sokszínűség mindig levesz a lábamról... :)Öröm ide jönnöm.
Köszönöm Fáni, gyere máskor is:-)
Megjegyzés küldése